Tartalom
A hirsutizmus egy olyan állapot, amely nőknél előfordulhat, és amelyet a test olyan régióiban jellemez, amelyekben általában nincs haj, például arc, mellkas, has és a comb belső része, és pubertáskor vagy menopauzában.
Ez a helyzet általában hormonális változásokhoz kapcsolódik, magasabb tesztoszteron termeléssel vagy csökkent ösztrogén termeléssel, ami a testben a haj mennyiségének növekedését eredményezi.
Mivel a felesleges haj jelenléte néhány nő számára kényelmetlen lehet, fontos, hogy kövesse a nőgyógyász, bőrgyógyász vagy endokrinológus által jelzett kezelést, akik jelezhetik a hormonszint szabályozására szolgáló gyógyszerek alkalmazását, és esztétikai eljárásokat a felesleges szőr eltávolítására.
A hirsutizmus fő tünetei
A hirsutizmusra utaló jelek és tünetek pubertáskor vagy menopauza idején jelentkezhetnek, és észrevehetők az arcon, a hason, a mell körül, a belső combon és a háton. A tünetek általában a keringő hormon szintjétől, különösen a tesztoszteron szintjétől függően változnak. Minél magasabb a keringő tesztoszteron szint, annál alacsonyabb az ösztrogén szint, annál férfiasabb tulajdonságokat tud kialakítani egy nő.
A hirsutizmus jelei és tünetei általában:
- A haj megjelenése az arc oldalán, pihe, hát, fenék, has alsó részén, a mell körül és a comb belső részén;
- Vastag és gyakran összekapcsolt szemöldök;
- Fokozott pattanások;
- Korpásodás és hajhullás;
- Csikló megnagyobbodása;
- Megnövekedett izomtömeg vagy súly;
- Hanghang módosítása;
- Szabálytalan menstruáció;
- Meddőség.
Ezen jelek és tünetek jelenlétében érdekes, hogy a nő konzultáljon a nőgyógyásszal, a bőrgyógyásszal vagy az endokrinológussal, hogy általános értékelést lehessen végezni, a diagnózis befejeződjön és megkezdődjön a kezelés.
A kezdeti diagnózist az orvos állapítja meg a nő régiókban jelen lévő hajmennyiség felmérésével, amelyekben általában nincs haj, a régiót a haj mennyisége szerint 1-től 4-ig osztályozzák. Így a 0 és 8 közötti pontszám normálisnak tekinthető, a 8 és 15 közötti érték mérsékelt hirsutizmusnak minősül, és felette azt jelzik, hogy az illető súlyos hirsutizmusban szenved.
Ezen túlmenően a diagnózis kiegészítéseként az orvos megfigyelheti a férfi jellemzőinek jelenlétét is, amellett, hogy transzvaginális ultrahang és laboratóriumi vizsgálatok elvégzését kéri, mint például a vérben keringő tesztoszteron, prolaktin, TSH és FSH szint, így szintén a hirsutizmushoz kapcsolódó ok azonosítása lehetséges.
Fő okok
A hirsutizmus gyakran társul a keringő tesztoszteronszint egyensúlyhiányával, amely a mellékvesékben vagy a petefészkekben bekövetkező változások miatt következhet be. Ezenkívül a policisztás petefészek-szindrómában szenvedő nőknél gyakori a hirsutizmus kialakulása, mivel ezt a helyzetet hormonális változások jellemzik. Tudjon meg többet a policisztás petefészek szindrómáról.
A hirsutizmus kialakulását elősegítő egyéb állapotok a pajzsmirigy változásai, a veleszületett mellékvese hiperplázia, a Cushing-szindróma és egyes gyógyszerek, például a minoxidil, a fenotiazinok és a danazol alkalmazása. Ezen túlmenően azoknál a nőknél, akiknek a családjában kórelőzményben szerepel a hirsutizmus, elhízottak vagy például anabolikus kiegészítőket használnak izomtömeg növelésére, nagyobb a kockázata a hirsutizmus kialakulásának.
Hogyan történik a kezelés
A Hirsutism-kezelés célja a hormonszint szabályozása, ami segít csökkenteni a testben lévő haj mennyiségét. Fontos az is, hogy teszteket végezzenek a hirsutizmus okának azonosítására, mert ez a helyzet gyakran megoldódik az ok kezelésével.
Így az alapbetegség kezelése mellett az orvos javasolhatja a hormonális fogamzásgátlók alkalmazását, amelyek elősegítik a tesztoszteron termelés csökkenését, segítenek a vérben keringő hormonok szintjének szabályozásában. Bizonyos esetekben az orvos javasolhatja a spironolakton, a ciproteron-acetát vagy a finaszterid alkalmazását a hirsutizmus okával együtt.
A gyógymódok mellett esztétikai eljárások is ajánlhatók a felesleges haj megszüntetésére, valamint szőrtelenítő krémek vagy határozottabb eljárások használata, amelyek csökkentik a haj mennyiségét az egész foglalkozás során, például elektrolízis, pulzáló fény vagy lézeres szőrtelenítés. Fontos, hogy a szőrtelenítés módját a bőrgyógyász útmutatása szerint válasszuk, hogy a bőrelváltozások és gyulladások megelőzhetők legyenek.
Készítette: Tua Saúde Szerkesztőség
Irodalomjegyzék>
- BRAZILI DERMATOLOGIA TÁRSASÁG. Hirsutizmus. Elérhető: . Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 01
- FONSECA, Angela M.; BAGNOLI, Vicente Renato; ARIE, Wilson, M. Y .; BAGNOLI, Fábio. A hirsutizmus bizonyítékokon alapuló hormonális kezelése. NŐI. 38. kötet, 8. kiadás; 401-413, 2010
- HOHL, Alexandre; RONSONI, Marcelo Fernando; OLIVEIRA, Mônica. Hirsutizmus: diagnózis és kezelés. Arq Bras Endocrinol Metab. 58. évfolyam, 2. kiadás; 2014. évi 97–107
- SACHDEVA, S. Hirsutizmus: értékelés és kezelés. Indian J Dermatol .. 55. évfolyam, 1. kiadás; 2010. 3-7
- MATHESON, Eric; BAIN, Jennifer. Hirsutizmus a nőkben. Amerikai családorvos. 100. kötet, 3 kiadás; 2019. évi 169–175