Tartalom
A tüdőembólia súlyos állapot, más néven tüdő trombózis, amely akkor keletkezik, amikor egy alvadék eltömíti az egyik eret, amely vért juttat a tüdőbe, és ezáltal az oxigén nem jut el a tüdő érintett részének szöveteihez.
A tüdőembólia előfordulása esetén gyakori, hogy a személy hirtelen fellépő légszomjat tapasztal, egyéb tünetekkel, például köhögéssel és súlyos mellkasi fájdalommal, különösen légzéskor.
Mivel az embólia súlyos helyzet, gyanú esetén nagyon fontos a kórházba menni, hogy felmérje az esetet, és megkezdje a legmegfelelőbb kezelést, amely általában antikoagulánsok alkalmazását közvetlenül a vénában, oxigénterápiát és esetekben komolyabb, műtét.
9 fő tünet
A tüdőembólia esetének azonosításához ismernie kell néhány tünetet, például:
- Hirtelen jelentkező légszomj;
- Mellkasi fájdalom, amely súlyosbodik, ha mély lélegzetet vesz, köhög vagy eszik;
- Állandó köhögés, amely vért tartalmazhat;
- A lábak duzzanata vagy fájdalom a lábak mozgatásakor;
- Halvány, hideg és kékes bőr;
- Gyengeség vagy ájulás érzése;
- Mentális zavartság, különösen az időseknél;
- Gyors és / vagy szabálytalan szívverés;
- Szédülés, amely nem javul.
Ha ezek közül a tünetek közül egynél több van, tanácsos az ügyeletre menni, vagy azonnal hívni a mentőket a diagnózis megerősítéséhez és a megfelelő kezelés megkapásához, ami, ha nem történik meg gyorsan, súlyos következményekhez, sőt halálhoz vezethet.
A diagnózis megerősítése
A tüdőembólia tünetei összetéveszthetők szívproblémákkal, ezért az orvos általában diagnosztikai vizsgálatokat alkalmaz, például vérvizsgálatot, elektrokardiogramot (EKG), mellkas röntgenvizsgálatot, számítógépes tomográfiát vagy tüdő angiográfiát a gyanú megerősítésére, kezdje meg a kezelést.
Mi okozhat embóliát
Bár a tüdőembólia bárkivel előfordulhat, bizonyos okok miatt gyakoribb, például:
1. A fizikai aktivitás hiánya
Ha hosszabb ideig ugyanabban a helyzetben marad, például fekve vagy ülve, akkor a vér a test egy helyén, általában a lábakban kezd felhalmozódni. Legtöbbször ez a vérfelhalmozódás nem okoz problémát, mert amikor az ember felkel, a vér normálisan kering.
Azonban azoknak az embereknek, akik több napig fekszenek vagy leülnek, például műtét után, vagy egy olyan súlyos betegség miatt, mint a stroke, nagyobb a kockázata annak, hogy a felhalmozódott vér elkezd alvadékot képezni. Ezeket az alvadékokat addig lehet szállítani a véráramban, amíg el nem blokkolják a tüdőereket, embóliát okozva.
Mi a teendő: Ennek a kockázatnak az elkerülése érdekében gyakoroljon minden nap a test összes tagjával, és legalább 2 óránként változtasson pozíciót. Olyan ágyhoz kötött emberek, akik nem képesek önállóan mozogni, antikoagulánsok használata ajánlott, és másnak kell mozgatnia őket, olyan gyakorlatokat végezve, mint amelyek szerepelnek ebben a listában.
2. Műtétek
A műtét utáni műtét alatt, a fizikai aktivitás csökkentése és a vérrögképződés kockázatának növelése érdekében, maga a műtét tüdőembólia kialakulásához is vezethet. Ennek oka, hogy a műtét során a vénákban több olyan elváltozás van, amelyek akadályozhatják a vér átjutását, és a tüdőbe szállítható vérrögöt okozhatnak.
Mi a teendő: Fontos betartani a kórház teljes műtét utáni időszakát, hogy fenntartsuk az orvos folyamatos megfigyelését, aki felléphet, mihelyt a problémák első jelei megjelennek. Otthon ajánlott az orvos által jelzett gyógyszerek, különösen antikoagulánsok, például Warfarin vagy Aspirin alkalmazása.
3. Mély vénás trombózis
A mélyvénás trombózisban (DVT) szenvedő embereknek nagy a kockázata annak, hogy olyan vérrögök alakuljanak ki, amelyek más szervekbe, például az agyba és a tüdőbe szállíthatók, és súlyos szövődményeket okozhatnak, mint például embólia vagy stroke.
Mi a teendő: A szövődmények elkerülése érdekében be kell tartani az orvos által javasolt kezelést, amely általában antikoagulánsok alkalmazását is magában foglalja. Nézze meg, hogyan kezelik a mélyvénás trombózist.
4. Légi utazás
Bármely utazás több mint 4 órás utazása, akár repülővel, autóval vagy hajóval, növeli az alvadás kockázatát, mivel sok időt tölt ugyanabban a helyzetben. A repülőgépen azonban ez a kockázat megnőhet a nyomáskülönbségek miatt, amelyek a vért viszkózusabbá tehetik, növelve a vérrögképződés megkönnyítését.
Mi a teendő: Hosszú utak, például repülővel való utazások során tanácsos legalább 2 óránként megemelni vagy mozgatni a lábát.
5. Törések
A törések a tüdőembólia egyik fő oka, mert a csont eltörésekor több eret is károsíthat, a törés gyógyulásáig szükséges pihenés mellett. Ezek a sérülések nemcsak vérrögképződéshez vezethetnek, hanem a levegő vagy a zsír bejutását a véráramba, növelve az embólia kialakulásának kockázatát.
Mi a teendő: Kerülje el a veszélyes tevékenységeket, például a hegymászást, és tartsa meg a megfelelő védelmet a nagy hatású sportokban a törés elkerülése érdekében. A törés kijavítását célzó műtét után az illetőnek meg kell próbálnia mozogni, az orvos vagy a gyógytornász utasításainak megfelelően.
Akinek nagyobb az embólia kockázata
Bár a tüdőembólia bármelyik korábbi helyzetben előfordulhat, ez gyakoribb azoknál az embereknél, akiknek olyan kockázati tényezői vannak, mint:
- 60 év feletti életkor;
- A vérrögök korábbi kórtörténete;
- Elhízás vagy túlsúly;
- Dohányosnak lenni;
- A szív- vagy érrendszeri betegségek kórtörténete;
- Használjon tablettát vagy végezzen hormonpótló kezeléseket.
A tüdőembólia ritka állapot, még azoknál az embereknél is, akik a fogamzásgátló tablettát szedik, azonban fontos tudni, hogy milyen jelek utalhatnak erre a problémára.
Hogyan történik a kezelés
A tüdőembólia kezelése magában foglalja az oxigén beadását az egyénnek maszkon keresztül, gyógyszereket a vénán keresztül a dugattyú visszahúzásához, például heparint, amely feloldja a vér átjutását megakadályozó vérrögöt, és fájdalomcsillapítókat.
Általában a tüdőembólia kezelése kórházi kezelést igényel, amely néhány hétig vagy hónapig tarthat. A trombus eltávolítására irányuló műtét a legsúlyosabb esetekben, vagy például akkor, ha a véráramlás elakadása például idegen tárgy vagy csontdarab miatt következik be.
További információ a tüdőembólia kezeléséről.