Tartalom
Az értelmi fogyatékosság néhány gyermek kognitív fejlődésének késedelmének felel meg, amelyet érzékelhetnek tanulási nehézségek, kevés más emberrel folytatott interakció és képtelenség az életkoruknak megfelelő egyszerű és megfelelő tevékenységek elvégzésére.
Az értelmi fogyatékosság, más néven DI, olyan fejlődési rendellenesség, amely a gyermekek körülbelül 2-3% -át érinti, és számos helyzet miatt előfordulhat, a terhesség vagy a szülés alatti szövődményektől kezdve a genetikai változásokig, például Down-szindróma és például törékeny X szindróma. Tudja meg, hogy melyek a törékeny X szindróma jellemzői.
Ezt a rendellenességet a szülők vagy az iskolai tanár is észlelheti, azonban a kezelést multidiszciplináris csoportnak kell elvégeznie azzal a céllal, hogy stimulálja az összes kognitív funkciót, előnyben részesítve a tanulási folyamatot és a más emberekkel való kapcsolatokat. Ezért fontos, hogy a gyermeket közvetlenül és folyamatosan ellenőrizzék például a gyermekorvos, logopédus, pedagógus és pszichoterapeuta.
Hogyan lehet azonosítani
Az értelmi fogyatékosságot a gyermek viselkedésének napi megfigyelésével lehet azonosítani. Normális esetben nem viselkedik ugyanolyan viselkedéssel, mint más, azonos korú gyermekek, és mindig szükség van egy felnőtt vagy egy idősebb gyermek jelenlétére, hogy segítsen például valamilyen akció végrehajtásában.
Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek általában:
- Tanulási és megértési nehézségek;
- Bármilyen környezethez való alkalmazkodás nehézségei;
- A napi tevékenységek iránti érdeklődés hiánya;
- Izolálás például a családtól, kollégáktól vagy tanároktól;
- A koordináció és a koncentráció nehézségei.
Ezenkívül lehetséges, hogy a gyermeknek megváltozhat az étvágya, túlzott a félelme, és nem képes olyan tevékenységeket végrehajtani, mint korábban.
Fő okok
Az értelmi fogyatékosság leggyakoribb oka a genetikai változások, például Down-szindróma, törékeny X, Prader-Willi, Angelman és Williams. Mindezek a szindrómák a DNS mutációi miatt következnek be, amelyek többek között intellektuális fogyatékosságot is eredményezhetnek. Az értelmi fogyatékosság egyéb okai:
- Prenatális komplikációk, amelyek a terhesség alatt fordulnak elő, például a magzat fejlődési rendellenességei, terhességi cukorbetegség, gyógyszerek használata, dohányzás, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és fertőzések, például szifilisz, rubeola és toxoplazmózis;
- Perinatalis szövődmények, amelyek a vajúdás kezdetétől a baba életének első hónapjáig fordulnak elő, mint például az agy oxigénellátásának csökkenése, alultápláltság, koraszülöttség, alacsony születési súly és az újszülött súlyos sárgasága;
- Alultápláltság és súlyos kiszáradás, amelyek a serdülőkor végéig előfordulhatnak és értelmi fogyatékossághoz vezethetnek;
- Mérgezés vagy mérgezés kábítószerrel vagy nehézfémmel;
- Gyermekkori fertőzések, amelyek idegsejtek károsodásához, a kognitív kapacitás csökkenéséhez vezethetnek, például meningitis;
- Olyan helyzetek, amelyek csökkentik az agy oxigénellátását, ami értelmi fogyatékosságot eredményezhet. Ismerje az agyban fellépő hipoxia fő okait.
Ezen okok mellett értelmi fogyatékosság fordulhat elő az anyagcsere veleszületett hibáiban, amelyek genetikai változások, amelyek a gyermek anyagcseréjében bekövetkezhetnek, és egyes betegségek, például veleszületett hypothyreosis és fenilketonuria kialakulásához vezethetnek. Jobban megérteni, mi a fenilketonuria.
Mit kell tenni
Az értelmi fogyatékosság diagnosztizálásakor fontos, hogy a gyermek kognitív és intellektuális képességeit gyakran serkentsék, és fontos a multidiszciplináris csoport általi monitorozás.
Például az iskolában fontos, hogy a tanárok megértsék a diák nehézségek iránti igényét, és kidolgozzanak egy speciális tanulmányi tervet a gyermek számára. Ezenkívül fontos, hogy integráltan tartsa, és ösztönözze a más emberekkel való kapcsolattartást és interakciót, ami például társasjátékok, rejtvények és mimikák segítségével is megvalósítható. Ez a tevékenység a társadalmi érintkezés elősegítése mellett lehetővé teszi a gyermek koncentráltabbá válását, ami egy kicsit gyorsabb tanulásra készteti.
Fontos az is, hogy a tanár tiszteletben tartsa a gyermek tanulási ütemét, szükség esetén visszatérjen a könnyebb tantárgyakhoz vagy tevékenységekhez. A tanulás stimulálásának folyamata során érdekes, hogy a tanár azonosítja azt a módot, ahogyan a gyermek jobban asszimilálja az információt és a tartalmat, például vizuális vagy hallási ingereken keresztül, majd lehetőség van a legjobb válasz alapján nevelési terv kidolgozására. gyermek.
Készítette: Tua Saúde Szerkesztőség