Tartalom
A paracoccidioidomycosis a gomba által okozott fertőzés Paracoccidioides brasiliensis, amely általában megtalálható a talajban és a zöldségfélékben, és hatással lehet a test különböző részeire, mint például a tüdő, a száj, a torok, a bőr vagy a nyirokcsomók.
Dél-amerikai blasztomikózisnak is nevezik, ez a fertőzés légzéssel szerezhető be, és gyakoribb a trópusi régiókban, olyan tüneteket okozva, mint rossz étvágy, súlycsökkenés, köhögés, láz, viszketés, szájfekély és víz megjelenése. Kétféleképpen merülhet fel:
- Fiatalkori forma: 10 és 20 év közötti gyermekeknél és fiataloknál gyakoribb, ami általában hevesebb formában jelenik meg, néhány hetes fertőzés után;
- Felnőtt forma: általában a 30 és 50 év közötti embereket érinti, különösen a vidéki területeken dolgozó férfiakat, például a mezőgazdasági termelőket, valamint azokat, akik dohányoznak, alkoholt fogyasztanak vagy alultápláltak, krónikusabb forma, hónapok alatt fejlődik ki évvel a fertőzés után.
A diagnózis megerősítését követően vérvizsgálatokkal és biopsziával az orvos irányíthatja a gombaellenes szerekkel, például a flukonazollal, a ketokonazollal, az itrakonazollal vagy az amfotericinnel végzett kezelést.
Hogyan történik az átvitel
A paracoccidioidomycosis légzéskor, a. Részecskék belégzésével fertőződik meg Paracoccidioides brasiliensis. Ez a gomba az ültetvények talajában él, így például a vidéki területek lakóit, a gazdákat és a gazdákat érinti, mert az illető a föld porával együtt belélegezheti a gombát.
A tüdőbe telepítés után a paracoccidioidomycosis gombái 2 különböző módon okozhatják a betegséget:
- A vér és a nyirokáram révén terjed a test más szerveire, mint például a bőr, a nyirokcsomók, a máj, a lép, a bőr és az agy
- Sok éven át látensen hallgatnak a tüdőben okozott elváltozásokon belül, egészen addig, amíg a betegség kialakul, különösen az immunrendszer gyengülése, például alultápláltság, alkoholizmus, immunszuppresszív gyógyszerek vagy HIV-fertőzés idején.
A második út a leggyakoribb, mivel általában még gyermekként vagy serdülőként is gyakrabban fertőződik meg a gomba, azonban a tünetek általában felnőttkorban jelentkeznek.
Fontos megjegyezni, hogy a paracoccidioidomycosis nem terjedhet át egyik emberről a másikra, sem közvetlen érintkezés, sem személyes tárgyak megosztása révén. Vizsgálja meg a testben elterjedt gombák által okozott egyéb betegségeket is, mint például a hisztoplazmózis vagy a blastomycosis.
Fő tünetek
A paracoccidioidomycosis számosféle jelet és tünetet mutathat, amelyek az olyan személyes jellemzőktől függően változnak, mint az életkor, az egészségi állapot, az immunreakció és még a genetikai tényezők is. A fő tünetek a következők:
- Étvágytalanság és gyengeség;
- Sápadtság;
- Karcsúsító;
- Láz;
- Légszomj és köhögés, amely lehet vérrel vagy anélkül;
- A bőrön vagy a nyálkahártyán, elsősorban az arcon, a szájon, az ajkakon, az ínyeken fellépő elváltozások, amelyek rágási és nyelési nehézségeket okoznak;
- Nyelv megjelenése megnagyobbodott nyirokcsomók által, amelyet nyirokcsomó megnagyobbodásnak is neveznek;
- Megnagyobbodott lépmáj.
A legsúlyosabb esetekben a betegség olyan szervekhez is eljuthat, mint például az agy, a belek, a csontok vagy a vesék.
Hogyan lehet megerősíteni
A paracoccidioidomycosis diagnosztizálásához az orvos elvégzi a klinikai értékelést, a fizikális vizsgálatot, és elrendelhet olyan vizsgálatokat, mint például a mellkas röntgenvizsgálata, vérkép, gyulladásmérők, valamint a vese- és májfunkciók értékelése.
A megerősítést főként a gomba valamely elváltozás biopsziájában történő azonosításával végzik, azonban más hasznos vizsgálatok magukban foglalják a köpetgyűjtést, a tüdőszívót, az elváltozások kaparását vagy a gomba tenyésztését.
Ezen kívül vannak olyan vérvizsgálatok is, amelyek képesek a gomba elleni antitestek azonosítására, amelyek segíthetnek a betegség diagnosztizálásában és ellenőrzésében.
A kezelés formái
A paracoccidioidomycosis kezelését egy fertőző betegség kezelő orvosa irányítja, gombaellenes szerek, például itrakonazol, flukonazol, ketokonazol vagy vorikonazol alkalmazásával.
A kezelés elvégezhető otthon, a tabletták használatával, és hónapoktól évekig tarthat. A legsúlyosabb esetekben, amikor a tüdő és más szervek súlyos gyengeséggel vagy súlyos károsodással járnak, kórházi kezelésre és a vénában erősebb gyógyszerek, például amfotericin és rifampicin alkalmazására lehet szükség.
Ugyancsak javallott a dohányzás, az alkoholos italok elkerülése, valamint a bélparaziták kezelése, amelyek gyakoriak ezeknél a betegeknél.
Hogyan lehet megakadályozni
Mivel a Paracoccidioides brasiliensis a földön és a környezetben él, nehéz kialakítani a megelőzés formáit, azonban bizonyos gondosság ajánlott, különösen azok számára, akik vidéken dolgoznak, például odafigyelni a személyes higiéniára, mindig mosni kezet és fürdeni a végén a megfelelő egyéni védőfelszerelés viselése mellett, megfelelő ruházattal, kesztyűvel, maszkkal és csizmával.